VIHAR A TENGEREN

A Nap ragyogó fénye,
Táncolva tükröződik,
Mélykék tenger felszínen.
Partján aranyhomok pompázik,
Mely szőnyegként pihen.
Felcsillanó habok hullámai,
Kagylót s rákot sodor ki,
Lesznek ők partszél díszei.
Hirtelen távolban feltűnik,
Tölcsér alakban cikázik,
Megtöri csendes felszínét,
Nyomában szilaj hullám lép.
Fitogtatja bősz erejét,
Felkorbácsolja tenger vizét,
Hömpölyögnek tajtékzó hullámok,
Tomboló viharban hajó szilánkok.
Árboc és vitorla,
Tengerfenékre hullva,
Korall erdő lett otthona.
Nap nyugovóra jár,
Alkonyban elcsendesül a táj.
Halkan lopódzó sötétség immár,
Víztükrén megcsillanó Holdsugár.

Debrecen, 2016.