ÁLDOZAT

Uram! Lelkem és életem,
Már rég a kezedbe tettem.
Hagyom, hogy sorsom alakítsd,
Te tudod, hogy mi jó nekem.
Az életutam mit felvállaltam,
Akaratod és akaratom egy kell, legyen.
Áldozatul azt kérted mi legdrágább nekem,
Én adtam volna az életem,
De nem ez kellett neked,
Hiszen, saját életem nem áldozat neked.
Te adtad s te magad veszed el tőlem,
Akkor és ott ahogy megérett rá az átmenet.
Adtál életemben egy csodát, egy érzést,
Mit soha meg nem éltem és ki nem teljesedhetett.
Adtad és most visszakérted,
Nem tehettem mást,
Az áldozat oltárán odaadtam néked.
A lelkem, mely nem rég még egy volt vele,
Bár csak lélek szinten, de jó volt vele.
Most újra kettéhasadt,
S a lelkem újra egyedül maradt.
A magány sebe némán sír,
De tudom, hogy kegyelmed rá a gyógyír!

Debrecen, 2013.