Elment ki hozzád tartozott,
Ki itt a földön családtagod volt.
Lejárt az ideje s nem szólt előre,
Végcéljához érve csak ment előre.

Kiszabott idejét leélte tisztességgel,
Majd csendben távozott erényeivel.
Most fájdalom érzése járja át lelked,
Hiszen akit szerettél elvesztetted.

Ő mindig hiányozni fog neked,
De imádban ad át szereteted.
A gravitáció őt már nem vonzza,
Lelke angyalok között talált otthonra.

Engedd hát szabadon szárnyalni,
Az angyalok között fényben járni.
Őrizd meg szívedben emlékét,
Hagyd, hogy felhők között élje életét.

Szellők szárnyán majd rád talál,
Arcodat lágyan simítja végig már.
Amikor te utad is végcéljához ér,
Angyalok között Ő lesz az egyik ki vár.

Debrecen, 2014.