Amikor először megláttalak,
Ijedt voltam és kiszolgáltatott.
Felnőttként, mégis gyermetegen álltam ott.
Amit éreztem már akkor megmagyarázhatatlan volt,
Érzelmek egész sora, mely elragadott.

Értetlenül álltam a helyzet előtt,
Megkaptam álomban mi történt ez előtt.
Sok - sok élet, mely összeköt minket,
Ezért volt megírva a sors könyvében,
Az elkerülhetetlen speciális végzet.

Nem földi érzés mit érzek irántad,
Mert a földi érzés idővel elmarad,
De a lelkek érzése örökre fennmarad.
Nem tudom a sors mit rejt még előlem,
Tudom találkozásunk nem volt véletlen.


Debrecen, 2011.