Valóságnak hitt létben,
Csak egy színpad az élet.
Úgy forog körbe – körbe,
Mint színházban a díszlet.

Egyedül a rendező,
Látja át a nagy művet.
Szereposztás változó,
Így lesz csiszolt a lélek.

Az idő múlásával,
Véget ér a színdarab,
Legördül a függöny majd,
S a nézőben mi marad?

Érzésvilág halmaza,
Mosoly, öröm vagy könnyek?
A színpadról eltűnnek,
A felhasznált kellékek.

Debrecen, 2022. 03. 12.