A t\u00f6rt\u00e9net valamikor az 1800-as \u00e9vekben j\u00e1tsz\u00f3dott. Stefan az egyik birtokon dolgozott gondnokk\u00e9nt. Fiatalos lend\u00fclettel \u00e9s odaad\u00f3an v\u00e9gezte a munk\u00e1j\u00e1t. Ann\u00e1l ink\u00e1bb, mert szenved\u00e9lyesen szerelmes lett a f\u00f6ldbirtokos feles\u00e9g\u00e9be.<\/p>\n
Igaz\u00e1n gy\u00f6ny\u00f6r\u0171 teremt\u00e9s volt, minden f\u00e9rfinak megakadt a szeme rajta. Gesztenyebarna haj\u00e1nak hull\u00e1mai a kecses v\u00e1ll\u00e1t takart\u00e1k. \u0150zike szemeinek pillant\u00e1sa a sz\u00edvekig hatolt.<\/p>\n
Hans, a f\u00e9rje tudta ezt, hiszen \u0151 sem tudott ellen\u00e1llni neki. \u00dagy vigy\u00e1zott r\u00e1, mint egy dr\u00e1ga gy\u00e9m\u00e1ntra. B\u00fcszk\u00e9n fesz\u00edtett mellette, hogy ilyen feles\u00e9ge van. R\u00e1ad\u00e1sul a jelleme is elragad\u00f3an kedves \u00e9s b\u00e1jos volt. Hans \u00e9ppen ez\u00e9rt nagyon f\u00e9ltette, a f\u00e9lt\u00e9kenys\u00e9g z\u00f6ld szem\u0171 sz\u00f6rnye folyton gy\u00f6t\u00f6rte.<\/p>\n
Stefan annyira v\u00e1gyakozott ut\u00e1na, hogy szinte az \u0151r\u00fcletbe kergette a szenved\u00e9lye. Mindig igyekezett \u00fagy int\u00e9zni a dolgait, hogy a k\u00f6zel\u00e9ben lehessen. Legal\u00e1bb l\u00e1thassa, csod\u00e1lhassa. Egy pillant\u00e1s\u00e1t is, ha elkaphatta m\u00e1r boldogs\u00e1got adott sz\u00e1m\u00e1ra. Titkon rem\u00e9nykedett, hogy tal\u00e1n egyszer az \u00f6v\u00e9 lesz. Egy – egy b\u00e1jos mosolya fel\u00e9, az egekig rep\u00edtette. Tudat\u00e1ban volt annak, hogy nemcsak a h\u00e1zass\u00e1g \u00e1ll k\u00f6z\u00f6tt\u00fck, hanem a t\u00e1rsadalmi k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9g is. Ennek ellen\u00e9re az ir\u00e1nta \u00e9rzett szerelem fogva tartotta sz\u00edv\u00e9t.<\/p>\n
Hans a munk\u00e1j\u00e1val el\u00e9gedett volt \u00e9s becs\u00fcletesen megfizette. Stefan igyekezett megsp\u00f3rolni, amit csak lehetett. J\u00f3l titkolta az \u00e9rzelmeit \u00e9s a gazda nem is sejtett semmit.<\/p>\n
Tal\u00e1n az \u00farn\u0151, Gertr\u00fad. Biztosan \u00e9szrevette a szemkontaktusok alkalm\u00e1val. \u00c1m, csendben hallgatott \u00e9s nagyon \u00fcgyelt arra, hogy semmi olyat ne tegyen, ami felkelten\u00e9 a f\u00e9rje figyelm\u00e9t. Tudta, hogy azonnal szemrebben\u00e9s n\u00e9lk\u00fcl kereszt\u00fcl l\u0151n\u00e9 a vet\u00e9lyt\u00e1rs\u00e1t. B\u00e9k\u00e9sen teltek napjaik. Hans sokszor elment napokra vad\u00e1szatra a bar\u00e1ti t\u00e1rsas\u00e1g\u00e1val, vagy kimaradt. Abban az id\u0151ben ez term\u00e9szetes volt.<\/p>\n
Egyik alkalommal, \u0151 h\u00edvta meg ezt a t\u00e1rsas\u00e1got. \u00d3ri\u00e1si vad\u00e1szatot \u00e9s \u00fcnneps\u00e9get szerveztek. Stefannak is b\u0151ven akadt dolga, hogy minden rendben legyen. Az egyik vend\u00e9g, k\u00fcl\u00f6n\u00f6s figyelemmel viseltetett Gertr\u00fad ir\u00e1nt. Nyilv\u00e1n \u0151t is elvar\u00e1zsolta.<\/p>\n
\u2013 Na, csak a gazda \u00e9szre nem vegye, mert abb\u00f3l igen nagy baj kerekedik \u2013 gondolta mag\u00e1ban Stefan.<\/p>\n
Ez a vend\u00e9g k\u00f6zben felaj\u00e1nlotta a lov\u00e1t Gertr\u00fadnak.<\/p>\n
\u2013 Stefan! Hozd ide a lovamat \u2013 ki\u00e1ltott oda hozz\u00e1 mivel a saj\u00e1t lov\u00e1sz\u00e1t nem tal\u00e1lta.<\/p>\n
El\u0151sz\u00f6r, vissza akart sz\u00f3lni neki, hogy ez nem az \u0151 dolga. Majd hirtelen felvillant el\u0151tte, hogy tal\u00e1n felseg\u00edtheti a l\u00f3ra az \u00farn\u0151j\u00e9t. Ez\u00e9rt m\u00e9giscsak k\u00e9szs\u00e9gesen el\u0151vezette a lovat. Gy\u00f6ny\u00f6r\u0171 paripa volt az m\u00e1r igaz. Igyekezett kihaszn\u00e1lni a lehet\u0151s\u00e9get \u00e9s m\u00e1r \u00e9ppen fel akarta seg\u00edteni az asszonyt, mire hirtelen odaugrott a l\u00f3 gazd\u00e1ja. Az ostor\u00e1val kem\u00e9nyen r\u00e1v\u00e1gott Stefanra.<\/p>\n
\u2013 Nem takarodsz el inn\u00e9t azonnal \u2013 ord\u00edtott r\u00e1.<\/p>\n
Ekkor a megsz\u00e9gyen\u00fcl\u00e9st\u0151l a lelk\u00e9ben forr\u00f3 gy\u0171l\u00f6let kezdett izzani a f\u00e9rfi ir\u00e1nt.<\/p>\n
Hiszen nem valami alacsony szolga volt a birtokon. R\u00e1ad\u00e1sul pont az im\u00e1dott n\u0151 el\u0151tt. F\u00e9lre vonult a t\u00f6rt\u00e9ntek ut\u00e1n. Keserves gondolatok gy\u00f6t\u00f6rt\u00e9k sz\u00edv\u00e9t. R\u00e1\u00e9bredt, hogy sohasem l\u00e9phet fel ugyanazokkal a jogokkal, a t\u00e1rsadalmi k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9g miatt. Ak\u00e1rmilyen dics\u00e9retes munk\u00e1t is v\u00e9gez, meg kell h\u00e1tr\u00e1lnia.<\/p>\n
Hat\u00e1rtalan lett d\u00fche \u00e9s a k\u00e9s\u0151bbiekben mindig csak a k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9geket l\u00e1tta. B\u00e1rmit csin\u00e1lt, el\u00e9gedetlen volt saj\u00e1t mag\u00e1val \u00e9s a munk\u00e1j\u00e1val. Mindenkit egyre jobban megvetett, akik a ranglist\u00e1n feljebb \u00e1lltak t\u0151le. Mindink\u00e1bb elem\u00e9sztette a kisebbs\u00e9gi \u00e9rz\u00e9s \u00e9s az irigys\u00e9g. Eddig a munk\u00e1ja ut\u00e1n tartotta mag\u00e1t valakinek, de most a keser\u0171s\u00e9g elhatalmasodott a lelk\u00e9ben. A sz\u00e9gyen\u00e9rzete miatt Gertr\u00fadot is ker\u00fclte \u00e9s nem mert a szem\u00e9be n\u00e9zni. Irt\u00f3zatos f\u00e1jdalmat okozott a sz\u00edv\u00e9ben.<\/p>\n
Ez eg\u00e9szen od\u00e1ig fajult, hogy ker\u00fclte az embereket, egyre z\u00e1rk\u00f3zottabb \u00e9s mag\u00e1nyosabb lett. Ez persze kihat\u00e1ssal volt a munk\u00e1j\u00e1ra is, amit m\u00e1r nem olyan lelkesen v\u00e9gzett, s\u0151t id\u0151nk\u00e9nt el is hanyagolt. \u00cdgy ment ez j\u00f3 p\u00e1r \u00e9vig. Egyszer csak h\u00edvatta a gazda.<\/p>\n
\u2013 Stefan! Nem tudom mi t\u00f6rt\u00e9nt, de m\u00e1r nem vagyok megel\u00e9gedve a munk\u00e1ddal j\u00f3 ideje. Gondoltam, hogy csak \u00e1tmenti jelleg\u0171 \u00e9s a kor\u00e1bbiakra tekintettel t\u00fcrelmes voltam veled. Azonban ez m\u00e1r nem mehet \u00edgy tov\u00e1bb. Holnapt\u00f3l el vagy bocs\u00e1jtva, a b\u00e9redet term\u00e9szetesen megkapod. Aj\u00e1nl\u00f3 levelet ebben az esetben nem tudok r\u00e9szedre ki\u00e1ll\u00edtani.<\/p>\n
\u2013 Meg\u00e9rtettem\u2026, \u2013 v\u00e1laszolta halkan, lehajtott fejjel.<\/p>\n
Ezzel Hans el\u0151vett egy bor\u00edt\u00e9kot \u00e9s \u00e1tny\u00fajtotta neki. Stefan elvette a j\u00e1rand\u00f3s\u00e1g\u00e1t. A gazda becs\u00fcletesen elsz\u00e1molt vele. Azonban \u0151 s\u00f6t\u00e9tnek \u00e9s kil\u00e1t\u00e1stalannak l\u00e1tta a helyzet\u00e9t.<\/p>\n
Le\u00fclt a fal t\u00f6v\u00e9be, majd minden keser\u0171s\u00e9g, indulat \u00e9s f\u00e1jdalom el\u00f6nt\u00f6tte a lelk\u00e9t. Nem l\u00e1tta \u00e9rtelm\u00e9t a tov\u00e1bbiakban az \u00e9let\u00e9nek. Hirtelen fel\u00e1llt \u00e9s felment a padl\u00e1sra, ahol felakasztotta mag\u00e1t.<\/p>\n
A hal\u00e1l\u00e1t k\u00f6vet\u0151en nagyon sok\u00e1ig nem tudta, hogy mi t\u00f6rt\u00e9nt vele. Bolyongott a h\u00e1z k\u00f6r\u00fcl. N\u00e9ha sz\u00f3lt az emberekhez, de azok r\u00e1 se heder\u00edtettek. Hossz\u00fa ideig \u00e9rezte a nyaka k\u00f6r\u00e9 szorul\u00f3 hurok rettenetes szor\u00edt\u00e1s\u00e1t. Ez \u00e9getett, v\u00e1gott \u00e9s fullad\u00e1st v\u00e1ltott ki bel\u0151le folyamatosan, amit\u0151l nem tudott megszabadulni. Hasonl\u00f3 k\u00fclsej\u0171, komor szellemek t\u00e1rsas\u00e1g\u00e1ban tal\u00e1lta mag\u00e1t. Ezeknek a megjelen\u00e9se \u00e9s a rossz kisug\u00e1rz\u00e1sa borzaszt\u00f3 k\u00ednos hat\u00e1st keltett benne.<\/p>\n
Egy id\u0151 ut\u00e1n tiszt\u00e1bb \u00e9s vil\u00e1gosabb helyre ker\u00fclt. Itt megd\u00f6bbentette, hogy v\u00e9gig kellett n\u00e9znie az eg\u00e9sz \u00e9let\u00e9t. L\u00e1tta minden gondolat\u00e1t, cselekedet\u00e9t \u00e9s \u00e9rz\u00e9seit. A legnagyobb lelki megr\u00e1zk\u00f3dtat\u00e1s az volt sz\u00e1m\u00e1ra, amikor a hal\u00e1la napj\u00e1hoz \u00e9rt a szeml\u00e9l\u0151d\u00e9sben.<\/p>\n
Nem sokkal azut\u00e1n, ahogy felakasztotta mag\u00e1t, egy s\u00fcrg\u00f6nyt hoztak neki. Ebben az \u00e1llt, hogy a nagyb\u00e1tyja meghalt, aki k\u00fclf\u00f6ld\u00f6n \u00e9lt \u00e9s minden vagyon\u00e1t r\u00e1hagyta.<\/p>\n
P\u00e1r \u00f3r\u00e1t kellett volna m\u00e9g v\u00e1rnia, a keser\u0171s\u00e9g\u00e9n \u00e9s indulatain uralkodnia, hogy az \u00e9lete teljesen megv\u00e1ltozzon. A sors\u00e1ban adott volt a lehet\u0151s\u00e9g arra, hogy \u00e1lmait \u00e9s v\u00e1gyait megval\u00f3s\u00edtsa, ami ut\u00e1n annyira s\u00f3v\u00e1rgott.<\/p>\n
Amikor ezt megmutatt\u00e1k a szellemvil\u00e1gban neki, sir\u00e1nkozott a gyenges\u00e9gei miatt \u00e9s \u00e1tkozta a t\u00fcrelmetlens\u00e9g\u00e9t. Bel\u00e1tta gyarl\u00f3 indulat\u00e1nak s\u00falyos k\u00f6vetkezm\u00e9ny\u00e9t. Azt is l\u00e1tta, hogy m\u00e1r el\u0151z\u0151 \u00e9leteiben is ezek a negat\u00edv tulajdons\u00e1gok k\u00eds\u00e9rt\u00e9k.<\/p>\n
Ebben az \u00e9let\u00e9ben nagyobb elhat\u00e1roz\u00e1ssal, \u00f6nuralommal \u00e9s igyekezettel kellett volna megszabadulnia ezekt\u0151l a tulajdons\u00e1gokt\u00f3l. A megpr\u00f3b\u00e1ltat\u00e1sai ebben seg\u00edtett\u00e9k, melyet csak most l\u00e1tott \u00e1t a szellemvil\u00e1gban.<\/p>\n
Az \u00f6ngyilkoss\u00e1g\u00e1val elvesztegetett egy \u00e9rt\u00e9kes f\u00f6ldi \u00e9letet.\u00a0 Azt is l\u00e1tta, hogy Gertr\u00fad f\u00e9rje r\u00f6vid id\u0151n bel\u00fcl meghalt. \u0150 az \u00f6r\u00f6k\u00f6lt vagyon\u00e1val m\u00e9lt\u00f3 lehetett volna arra, hogy feles\u00e9g\u00fcl vegye az im\u00e1dott n\u0151j\u00e9t \u00e9s tisztess\u00e9ges boldog \u00e9letet \u00e9ljenek. Azzal, hogy \u00f6nkez\u0171leg vetett v\u00e9get \u00e9let\u00e9nek, nemcsak ezt a lehet\u0151s\u00e9get szalasztotta el.<\/p>\n
A szellemvil\u00e1gban elt\u00f6lt\u00f6tt hossz\u00fa, keser\u0171 \u00e9s \u00f6nv\u00e1dl\u00f3 gy\u00f6trelmek ut\u00e1n, az \u00fajabb f\u00f6ldi \u00e9let\u00e9ben is ezekkel a megl\u00e9v\u0151 hib\u00e1kkal kell majd megk\u00fczdenie. Ami m\u00e9g rosszabb, hogy a k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyei is m\u00e9g nehezebbek lesznek. Az emberi rangja is alacsonyabb szint\u0171 lesz.<\/p>\n
Sokat im\u00e1dkozott a szellemvil\u00e1gban az\u00e9rt, hogy vall\u00e1sos csal\u00e1dba sz\u00fclethessen, ahol Isten erej\u00e9vel tal\u00e1n k\u00e9pes lesz fel\u00fclemelkednie a pr\u00f3bat\u00e9telein.<\/p>\n
Nagy \u00e9rt\u00e9k a f\u00f6ldi \u00e9let, mert az\u00e9rt adatik a szellem sz\u00e1m\u00e1ra, hogy emberi testben megtiszt\u00edthassa lelk\u00e9t a szennyt\u0151l. Ez \u00e1ltal tud szellemileg egy boldogabb fokozatba ker\u00fclni. Rengeteg a b\u0171n \u00e9s a v\u00e9tek a F\u00f6ld\u00f6n. Azok, akik nem akarj\u00e1k elhinni, hogy val\u00f3ban van sz\u00e1mad\u00e1s k\u00f6nnyen v\u00e9tkeznek.<\/p>\n
Csak akkor d\u00f6bbennek r\u00e1 tett\u00fck k\u00f6vetkezm\u00e9ny\u00e9re, amikor m\u00e1r szemben tal\u00e1lj\u00e1k magukat a val\u00f3s helyzettel. Kell a F\u00f6ldre a vil\u00e1gos\u00e1g azok sz\u00e1m\u00e1ra, akik v\u00e9szhelyzetben vannak a cselekedeteik miatt. A l\u00e9lek norm\u00e1lis \u00e9lete a szellemi l\u00e9t, amely \u00f6r\u00f6k, \u00e9s a f\u00f6ldi \u00e9lete vezekl\u00e9s a m\u00falt\u00e9rt \u00e9s megpr\u00f3b\u00e1ltat\u00e1s a j\u00f6v\u0151\u00e9rt.<\/p>\n
Debrecen, 2023. 08. 23.<\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"
A t\u00f6rt\u00e9net valamikor az 1800-as \u00e9vekben j\u00e1tsz\u00f3dott. Stefan az egyik birtokon dolgozott gondnokk\u00e9nt. Fiatalos lend\u00fclettel \u00e9s odaad\u00f3an v\u00e9gezte a munk\u00e1j\u00e1t. Ann\u00e1l ink\u00e1bb, mert szenved\u00e9lyesen szerelmes lett a f\u00f6ldbirtokos feles\u00e9g\u00e9be. Igaz\u00e1n gy\u00f6ny\u00f6r\u0171 teremt\u00e9s volt, minden f\u00e9rfinak megakadt a szeme rajta. Gesztenyebarna haj\u00e1nak hull\u00e1mai a kecses v\u00e1ll\u00e1t takart\u00e1k. \u0150zike szemeinek pillant\u00e1sa a sz\u00edvekig hatolt. Hans, a f\u00e9rje … A V\u00c9GZETES VONZ\u00d3D\u00c1S<\/span> b\u0151vebben…